DNSmolekulából
DNSmolekulából kiinduló fogalomként a DNS molekulájáról szóló információkat és jellegzetességeket írják le. A DNS molekulája két hosszú, összefonódó szálból álló kettős hélix, amely nukleotidokból épül fel. Minden nukleotid egy dezoxiribóz cukorból, egy foszforsav-csoportból és egy bázisból áll: adenint (A), timint (T), guanint (G) és citozint (C). A két szál antiparallel irányban fut, és a bázisok között A–T és G–C hidrogénkötésekkel kapcsolódó párkapcsolatok stabilizálják a kettős szerkezetet.
Az információ a bázisok sorrendjében tárolódik. A DNS-ben találhatók gének és nemkódoló szekvenciák, amelyek szabályozzák a
A DNS csomagolása eukariótákban a kromatin részei között történik: a DNS historontok köré tekeredik, és sejtosztódáskor
A DNS replikációja szemi-konzervatív folyamat: minden új kettős hélix egy régi és egy új szálból épül fel.
A DNS-ben bekövetkező mutációk forrásai változatosak; a hibák gyakran javítókészítmények útján korrekcióra találhatnak. A genetikai variációk
Historikus szempontból a DNS szerkezetének felfedezése 1953-ra tehető, amikor Watson és Crick leírták a kettős hélixet,