Csontok

A csontok a test belső vázát alkotó szilárd szövetek, amelyek a test vázának alapját képezik. Támogatják a testet, védik a létfontosságú szerveket (például a koponya az agyat védi), és lehetővé teszik a mozgást az izmok tapadásának helyeként. Emellett a velőben található vörös csontvelő részt vesz a vérsejtek képzésében, a csontszövet pedig ásványi anyagokat, elsősorban kalciumot és foszfort tárol és szükség szerint a vérhez juttatja.

Az emberi csontok két fő szövetből állnak: a kemény, tömör csontszövetből (compact) és a szivacsos csontszövetből (trabecularis vagy spongy). A belső üregekben található velőüregben vörös és sárga csontvelő található. A csontokat kívülről a periosteum, belülről pedig az endosteum borítja.

Sejttípusok: osteoblastok (csontot építő sejtek), osteoclastok (csontot lebontó sejtek) és osteocyták (a csontszövetben lakó érett sejtek). A csontok folyamatosan megújulnak: az osteoblastok új tömör csontot építenek, az osteoclastok pedig a régi vagy sérült szövetet bontják. Az egyensúlyt a csontremodellálódás biztosítja.

Formák szerint a csontok lehetnek hosszúak (pl. combcsont és felkarcsont), rövidek, laposak és szabálytalanok. A hosszú csontok végeit epiphysisok, a középső rész pedig a diaphysis alkotja; a mozgás érdekében ízületekhez kapcsolódnak.

Fejlődés és növekedés: a csontosodási folyamatok két útja van: intramembranalis és endochondral ossification. Gyermekeknél a hosszú csontok növekedését a növekedési zónák (epiphysiális lemezek) biztosítják.

Egészség és kóros állapotok: a csontok egészsége függ a táplálkozástól és a testmozgástól. Az osteoporosis a csonttömeg csökkenése, amely fokozza a törés kockázatát. Törések gyakori sérülések, gyógyulásuk a vérkeringéstől és a csontremodellálódástól függ.