Sejttípusok

Sejttípusok a biológiában a sejtek különböző kategóriái, amelyek eltérő felépítésük és funkcióik alapján különülnek el. Ezek lehetnek egysejtűek vagy többsejtűek, és egy élő sejt populációjának vagy szövetének funkcionális alkotóelemei.

A fő felosztás a prokarióták és eukarióták közé tartozik. Prokarióták közé a baktériumok és az archaéák tartoznak; nincs valódi sejtmagjuk, genetikai anyaguk rendszerint egy körkörös DNS-szálban található, és gyakran van sejtfaluk.

Eukarióták maggal rendelkeznek és membránnal határolt organellumokkal, ezért összetettebbek. Az eukarióták közé tartoznak az állatok, a növények, a gombák és a protiszták (protisták). Sejtjeik általában különböző típusú szöveteket alkotnak, és speciális feladataik szerint specializálódnak.

Sejtfaluk szerkezeti különbségei alapján a növények és algák sejtfala cellulózból áll, a gombáké chitinből, míg az állatoknál általában nincs sejtfal. Ezzel szemben a prokarióták sejtfala összetétele és szerkezete eltérő lehet, és gyakran pigmentált vagy különböző molekulákat tartalmaz.

Multicelluláris szervezetekben a sejttípusok közé tartoznak például idegsejtek, izomsejtek és vörösvértestek, amelyeket funkcióik szerint specializált feladatok jellemeznek. Az őssejtek vagy pluripotens sejtek képesek különböző sejttípusokká differenciálódni, és szerepük van a növekedésben és regenerációban.