CO2növekedés

A CO2növekedés a légkörben található szén-dioxid koncentrációjának hosszú távú, emelkedő trendje. A jelenség részben természetes ciklusokból adódik, de a modern ipari tevékenység jelentős, és domináns hatást gyakorol rá.

A preindustrial időszakban a levegő CO2-szintje körülbelül 280 ppm volt; a 21. században ez a szint meghaladja a 400 ppm-t, s a 2020-as években körülbelül 410–420 ppm között mozog. A növekedés üteme gyorsabb, mint a hosszú távú természetes trendek, és főként az emberi kibocsátások miatt történik.

Fő okozói az emberi tevékenység: fosszilis tüzelőanyagok égetése, cementgyártás, erdőirtás és más földhasználati változások. Természetes folyamatok is befolyásolják a szintet, de a kibocsátások jelenleg meghaladják a természetes megkötési kapacitásokat, így a koncentráció tovább nő.

Az emelkedő CO2-koncentráció globális hatásokat vált ki: felmelegedés és éghajlatváltozás, megváltozott csapadékeloszlás, valamint óceánok savasodása, amely a tengeri élővilágra és a jégborításra is hat. Emellett a növekvő CO2 hozzájárulhat olyan tényezőkhez, amelyek meghatározzák a klímarendszer viselkedését, például visszacsatolási mechanizmusok.

Mérés és nyomon követés: a Mauna Loa-observatórium és más állomások hosszú távú adatai világosan mutatják a növekvő trendet. Jégmagmintákból és kőzetrétegekből pedig a preindustriális állapotokra nyerünk visszatekintést.

Mitigáció: a kibocsátások gyors csökkentése és a szén-dioxid légkörből történő eltávolítása alapvető. Ehhez hozzátartozik a megújuló energiaforrásokra való átállás, energiahatékonyság, erdőgazdálkodás, és a szén-dioxid leválasztása és hosszú távú tárolása (CCS).