Benyomásnak

Benyomásnak a magyar nyelvben a benyomás főnév dative (tárgyjellegű) alakja, amelyet az -nak/-nek képzővel képezünk. Ezt a formát akkor használjuk, amikor a mondatban a benyomás valamilyen közvetett személlyel vagy fogalommal kapcsolódik, például predikátív értelmezésben: Ezt benyomásnak tekintjük. A formát gyakran találjuk olyan szerkezetekben, amelyekben az ige „valaminek tekintése” vagy „valaminek tűnése” jelentésű.

A benyomás szó többértelmű: leggyakoribb jelentése egy mentális vagy szubjektív képzet, egy első benyomás vagy általános érzet. Emellett régebbi, irodalmi vagy szaknyelvi szövegekben előfordulhat fizikai lenyomatként vagy nyomként is. Szóhasználatában gyakori a kifejezéskészlet, amely a Benyomás adalékával együtt jelzi, hogy valami mennyire adja ki magát mint egy képzet vagy hatás: például “jó benyomást kelt” (szó szerint: egy jó képzetet hoz létre), vagy “ez benyomásnak tűnik” (úgy tűnik, hogy ez egy benyomás).

Nyelvtani megjegyzések: a benyomásnak formát többnyire predikátív vagy indirekt objektumként használjuk. A kapcsolódó kifejezésekben a dative-t követő -nak/-nek végződés a szóhangsúly és a hangrendi szabályok szerint kerül alkalmazásra. A különböző alakok közül a benyomásnak jelentésű használat a leggyakoribb a médiában vagy beszédben, amikor valamiről úgy nyilatkozunk, mintha az egy benyomás lenne.

Etymológia: a benyomás szó a be- előtagú nyomásból képződik, amely a nyomás, lenyomat értelemhez kapcsolódik; a be- hangsúlyos jelentést ad az in- vagy belső lenyomat gondolatának.

Összefoglalva, benyomásnak a szó grammatikai formája a dative alak, amelyet olyan mondatstruktúrákban használunk, ahol az általános érzetet vagy hatást predikálunk vagy meghatározzuk.