Alátámasztást

Alátámasztást jelent az a folyamat, amelynek során egy állítást, vélekedést vagy döntést olyan bizonyítékokkal, érvekkel és forrásokkal látunk el, amelyek megalapozzák és hitelesítik azt. Célja, hogy a közölt állítás megbízható legyen, világos legyen a kapcsolódó kontextusban, és ellenőrizhető legyen.

Bizonyíték lehetnek empirikus adatok, kísérleti vagy megfigyelési eredmények, statisztikák, dokumentumok, jogi előírások, valamint megbízható szakértői vélemények. Emellett a logikai érvelés és releváns példák vagy összehasonlító adatok szintén alátámasztó erőt képviselnek. A jó alátámasztás átlátható forrásokra, mérhető bizonyítékokra és megfelelő kontextusra támaszkodik.

Különböző területeken más-más követelmények érvényesek. Tudományos írásban például fontos a hipotézis megalapozása és a megismételhetőség, valamint a pontos hivatkozás. Jogban és közéletben pedig a megalapozottság a törvények, bizonyítékok és precedensek összhangjára támaszkodik. Iparban és vállalati döntéshozatalban pedig a költség-hatékonyság és a kockázatbecslés is számít.

Az alátámasztás minősége kockázatokat is hordoz: túlzott szelektálás, a korreláció oksági értelmezés nélküli kezelése és a források torzítása. Az érvelésnek kerülni kell a logikai hibákat, és kiemelten fontos a források hitelességének ellenőrzése.

Az alátámasztás lépései közé tartozik az állítás megfogalmazása, a szükséges bizonyítékok azonosítása, adatok gyűjtése és értékelése, a források egyértelmű citálása, valamint az ellenérvek figyelembe vétele.