statisztikák

Statisztikák alatt általában olyan adatok összességét értjük, amelyeket egy jelenség vizsgálata során gyűjtöttek össze. A kifejezés gyakran a számszerűen összegzett adatsorokat jelenti, amelyek időben vagy csoportok szerint mutatnak jellemzőket. Ugyanakkor a szó a tudományos diszciplínára is utal: a statisztika a mennyiségi adatok gyűjtésével, elemzésével és értelmezésével foglalkozik, s hozzájárul a bizonyítékokon alapuló döntéshozatalhoz.

Adatok forrásai sokfélék: népszámlálások, közvélemény-kutatások, adminisztrációs nyilvántartások, kísérletek és megfigyelések. A statisztika két fő területre osztható: leíró statisztika, amely az adatok jellemzőit összegzi (átlag, medián, módusz, szórás, gyakorisági eloszlások); és inferenciális statisztika, amely a mintából levont következtetéseket adja a teljes populációra (konfidencia-intervallumok, hipotézisvizsgálat, regresszió).

Az eljárások magukban foglalják az adatok tisztítását, normalizálását, súlyozását, majd modellezést és kiértékelést. A statisztikai eredmények értelmezése során fontos a minta reprezentativitásának és a lehetséges torzítások figyelembe vétele; a korreláció nem szükségszerűen jelenti az ok-okozati kapcsolatot.

Alkalmazási területei szélesek: gazdaság, közegészségügy, szociológia, környezettudomány, piackutatás és sportelemzés. Az adatok védelme és az anonimizálás kiemelten fontos etikai és jogi kérdés. A statisztikák értelmezése gyakran igényel óvatosságot és kritikus szemléletet.