Alábecsülés

Alábecsülés olyan értékelés vagy becslés, amely szerint valami kisebbnek, kevésbé jelentősnek vagy kevésbé valószínűnek látszik, mint amilyen a valóságban. A fogalom mindennapi döntéshozatalban gyakori, és előfordulhat gazdasági, projektszintű vagy kockázati környezetben. Az alábecsülés ellentéte a túlbecslés. Kognitív torzításként is értelmezhető, például az optimista torzítás vagy a kockázatok félreértése esetén.

Előfordulási területek közé tartozik például az üzleti tervezés, projektmenedzsment, pénzügyi előrejelzések, infrastrukturális beruházások és sportteljesítmények. Gyakori formái közé tartozik az időtartamok, költségek és erőforrások alábecsülése, illetve bizonyos kockázatok bekövetkezésének alábecsülése.

Okai között szerepel az optimista torzítás, információhiány, hiányos referenciainformációk, nyomás a gyors eredmény elérésére, vagy egyszerűen a modellek helytelen alkalmazása. A tervezési torzulás gyakran abból fakad, hogy a jövő nehézségeit alábecsülik, és a végeredményt a legkedvezőbb forgatókönyv szerint számolják.

Következmények között gyakori a költségvetési és időbeli csúszás, megnövekedett projektkockázat, illetve alacsonyabb teljesítmény vagy kivitelezési problémák. Számos esetben szervezeti vagy társadalmi hatások is felmerülnek, például ha a valós igényeket alacsonyan becsülik.

Megelőzés és kezelés érdekében olyan módszerek alkalmazhatók, mint a történelmi adatok és hasonló projektek alapján végzett referenciaosztály-alapú előrejelzés (reference class forecasting), független felülvizsgálatok, tartalékolás és kockázatkezelés, valamint több szcenárió elemzése és kalibrációs gyakorlatok, amelyek a becslések realisztikusabbá tételét célozzák.