Adatlopásokat

Adatlopásokat, vagy más néven adattilalmi bűncselekményeket, Magyarországon a büntetőjog szabályozza. Ez a fogalom olyan cselekményeket foglal magába, amelyek során személyes vagy érzékeny adatok megszerzése, módosítása vagy elpusztítása történik illegális módon. Az adatlopásokat általában a személyi adatok védelmének szabályozásáról szóló 2011. évi CXLIV. törvény (röviden: "Adatvédelmi Törvény") és a büntető törvénykönyv (röviden: BT) keretei között vizsgálják.

Az adatlopásokat több formában is megvalósíthatják, például fizikai vagy digitális módon. Fizikai esetben például egy személyi adatokkal teli dokumentumok vagy tárolóeszközök elrablása vagy ellopása is adatlopásnak minősülhet. Digitális esetben az illegális hozzáférés, például hackelés vagy phishing technikák alkalmazása az adatok megszerzésére vezethet. Az adatlopásokat gyakran kapcsolják a személyi adatokkal való visszaéléshez, például pénzügyi információk vagy egészségügyi adatok elterjesztéséhez.

A magyar jog szerint az adatlopás büntethető cselekmény, és a büntetés mértéke az elkövetett tény súlyosságától függ. A BT 240. §-a szerint, ha az adatlopás súlyos károkat vagy veszélyeket okoz, akkor az elkövető 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a cselekmény különösen súlyos, például nagy számú személy adatait érinti, akkor a büntetés 2 évtől 8 évig terjedhet.

Az adatlopások megelőzésére az Adatvédelmi Hatóság felügyeli az adattartó szervezeteket, és ellenőrzi, hogy megfelelnek-e az adatok biztonságos kezelésének szabályainak. Az egyén is védheti magát, például erős jelszavak használatával, adatok titkosításával és figyelmesen viszonyulva a digitális kommunikációnak.