veszélyeket

Veszélyeket, vagy veszélyforrásokat általános értelemben olyan elemek vagy állapotok jelentenek, amelyek sérülést, betegséget vagy anyagi kárt okozhatnak. A veszélyek felmérése a kockázatkezelés alapja: azonosítani a lehetséges veszélyforrásokat, értékelni a bekövetkezés valószínűségét és a lehetséges hatást, majd ennek alapján megtervezni a megelőző intézkedéseket.

A veszélyek több kategóriába sorolhatók. Fizikai veszélyek közé tartozik a zaj, a mozgó gépek, a rossz világítás vagy a hőmérséklet-kitettség. Kémiai veszélyek például mérgező vagy irritáló anyagok, oldószerek, gázok. Biológiai veszélyek magukban foglalják a mikroorganizmusokat és egyéb élő kórokozókat. Elektromos és más energiaalapú veszélyek közé tartozik az áramütés vagy tüzek kockázata. Pszichoszociális veszélyek a munkahelyi stressz, túlterhelés vagy szervezési problémák; természeti vagy környezeti veszélyek pedig árvíz, földrengés, viharok. Emellett a digitális vagy kiberbiztonsági veszélyek, például adatszivárgás vagy rendszertámadások, egyre relevánsabbak.

Kockázatértékelés során a veszélyek azonosítása után meg kell határozni a valószínűséget és a lehetséges hatást, hogy meghatározható legyen a kockázat szintje. Gyakori eszközök a kockázati mátrix vagy más értékelési skálák. A feladatot érintettekkel közösen, rendszeresen felülvizsgálva végzik.

Megelőzés és kezelés tekintetében a védekezés hierarchiája szerint elsődleges a veszélyek eliminálása vagy helyettesítése, ha lehetséges. Ha ez nem lehetséges, alkalmaznak műszaki intézkedéseket, szervezési megoldásokat és végül személyi védőeszközöket. A kockázatkommunikáció elengedhetetlen: jelölések, biztonsági adatlapok (SDS), GHS-osztályozás és egyéb tájékoztató anyagok segítik a veszélyek azonosítását és a kockázatok kezelését.