AMLszabályok

Az AML-szabályok, vagyis az *anyagi forgalmi szabályozás* (angolul *Anti-Money Laundering*, AML) a pénzmosás ellen irányuló nemzetközi és nemzeti jogi kereteket jelölik. A pénzmosás olyan tevékenység, amely során illegális forrásból származó pénzt tisztának, jogi forrásúnak álcázva próbálják befektetni vagy elrejteni a pénzügyi rendszerben. Az AML-szabályok célja a pénzmosás, terrorizmus finanszírozása és más illegális tevékenységek megakadályozása, valamint a pénzügyi rendszer integritjának védelme.

Az AML-szabályok alapját a *Fátima-konvenció* (1990) és a *Párizsi konvenció* (1996) adja, amelyek nemzetközi szinten kötelezővé teszik az államokat a pénzmosás elleni harcban. Az Európai Unió is saját szabályrendszert hozott létre, amely az *AML-rendszert* (2015/849/EU) tartalmazza. Magyarországon az AML-szabályokat a *Pénzmosás elleni törvény* (2007. évi CXLIV. törvény) és a *Pénzügyi Eszközök és Pénzügyi Szolgáltatások Állami Felügyelete* (OPT) irányítja.

Az AML-szabályok főbb elemei közé tartozik a *felügyeleti kötelezettség*, amely szerint bizonyos pénzügyi intézmények (bankok, pénzügyi szolgáltatók, jogászok, adószedők) kötelesek azonosítani és ellenőrizni ügyfeleiket. A *jelentési kötelezettség* szerint a pénzügyi intézmények és egyéb szervezetek kötelesek jelenteni a gyanús transzakciókat az OPT-nak vagy a *Nemzeti Pénzmosásellenes Hivatal* (NPHH) felé. A *biztonsági és ellenőrzési mérték* is fontos, amely szerint az intézményeknek rendszeresen ellenőrizniük kell ügyfeleiket, különösen a magas rizikóval járó esetekben.

Az AML-szabályok betartása nemcsak a pénzügyi intézményekre vonatkozik, hanem az egész gazdasági és társadalmi rendszerre is. A szabályok betartása segíti a jogállam és a gazdasági biztonság fenntartását, valamint a nemzetközi kereskedelem és pénzügyi együttműködés megkönnyítését.