Pénzmosás

Pénzmosásnak nevezzük azt a tevékenységet, amelynek során illegálisan szerzett pénzügyi eszközök származását és tulajdonosát igyekeznek rejtve tartani, hogy a pénz látszólag legális forrásból származzon. A források gyakran bűncselekményekhez kötődnek, például drogkereskedelem, korrupció, csalás vagy adócsalás. A jelenség gazdasági és társadalmi kockázatokat jelent, mivel torzítja a pénzügyi piacokat és megnehezíti a nyomozást.

A pénzmosás folyamatát gyakran három fázisra bontják: elhelyezés (bevezetés a készpénzfizetés vagy készpénznyerési források a pénzügyi rendszerbe), rétegzés (összetett, több lépcsőből álló tranzakciósorb, amely a forrás álcázását szolgálja), és integráció (a származó pénz visszatér a gazdaságba legális tevékenységekként vagy befektetésekként).

A jogi és felügyeleti háttér világszerte az anti-money laundering (AML) és a counter-financing of terrorism (CFT) célokat szolgálja. Az EU és a FATF ajánlásai alapján a pénzintézeteknek kockázatalapú ügyfél-azonosítást (KYC), átvilágítást és tranzakció-ellenőrzést kell végezniük, és gyanús tranzakciókról jelentéseket (STR) be kell küldeniük a pénzügyi információs egységeknek (FIU). A büntetőjogi felelősség és szankciók magukban foglalják a bírságokat, pénzügyi szankciókat és fogvatartást.

Megelőzés érdekében a szervezetek belső chatbotokkal, compliance programokkal, képzésekkel és archíválási rendszerekkel támogatják a kockázatkezelést, és folyamatosan figyelik a különleges vagy magas kockázatú ügyleteket.