életcikluselemzése

Életcikluselemzés (LCA) egy rendszeres és tudományos megközelítés a termék vagy szolgáltatás teljes élettartama alatt okozott környezeti hatások értékelésére. A vizsgálat a nyersanyagok felhasználásától a gyártáson, szállításon, használaton át a végleges ártalmatlanításig vagy újrahasznosításig terjed.

Az LCA négy alapvető fázisból áll: cél- és hatókör meghatározása (beleértve a funkcionális egység meghatározását és a rendszerhatárok kijelölését), készlet-elemzés (inventory), hatásértékelés (impact assessment) és értelmezés. A funkcionális egység egy mért mennyiségű termék vagy szolgáltatás összevetését lehetővé tévő alapegység.

A módszertan gyakorlati alapját ISO 14040-es és ISO 14044-es szabványok képezik, amelyek a folyamatok és a kiértékelések következetességét biztosítják. A hatásértékelés során gyakran alkalmazott kategóriák közé tartozik például az üvegházhatás-potenciál, savasodás, eutrofizáció és fotochemikai oxidáció. Számítási eredmények lehetnek különböző összevetések és vizualizációk, például a környezeti lábnyom értelmezése.

Az LCA típusai közé tartozik a cradle-to-grave, cradle-to-gate és gate-to-gate megközelítés, illetve az attribucionális és következményi LCA. A rendszerhatárok és az allokációk kiválasztása befolyásolja az eredményeket.

Alkalmazási területei közé tartozik a terméktervezés és fejlesztés környezeti teljesítményének javítása, a környezeti beszámolók és beszállítói láncok menedzsmentje, valamint a körforgásos gazdaság és politikaformálás támogatása.

Korlátai közé tartozik az adathiány, a pontatlan vagy nem összevethető adatok, az allokációk és a bizonytalanság kezelése.

---