állapottváltozásáról

Az állapottváltozás a fizika és kémia egyik alapvető fogalma, amely arra a jelenségre utal, amikor egy anyag áttér egyik fizikai halmazállapotából egy másikba. A leggyakoribb állapottváltozások a szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotok közötti átmenetek.

Amikor egy szilárd anyag elegendő energiát kap, például hőt, részecskéi rezgőmozgásukból kilépve elmozdulhatnak egymáshoz képest, és az anyag folyékony halmazállapotba kerül. Ezt a folyamatot olvadásnak nevezzük. A folyadék hőmérsékletének további emelkedése esetén a részecskék energiája annyira megnő, hogy teljesen elszakadnak egymástól, és az anyag légneművé válik. Ezt párolgásnak vagy forrásnak hívjuk.

Az állapottváltozások reverzibilisek is lehetnek. Ha egy gáz hűl, részecskéi lelassulnak, és közel kerülnek egymáshoz, így cseppfolyóssá válik. Ezt lecsapódásnak nevezzük. A folyadék további hűtése esetén a részecskék mozgása annyira korlátozottá válik, hogy az anyag megszilárdul, ezt fagyásnak nevezzük.

Léteznek olyan állapottváltozások is, amelyek nem érintik a folyékony halmazállapotot, mint például a szublimáció, amikor egy szilárd anyag közvetlenül légneművé válik (pl. jég szárazjégként), vagy a deszublimáció, amikor egy gáz közvetlenül szilárd anyagot képez. Az állapottváltozásokhoz mindig energiafelvétel vagy energialeadás társul.