épületkárok

Épületkárok olyan károk a szerkezetben vagy a hozzá tartozó rendszerekben, amelyek befolyásolják a biztonságot, a használhatóságot vagy az épület értékét. Kialakulhatnak külső hatásokra, például földrengésre, viharra vagy vízbetörésre, illetve belső tényezőkből, mint öregedés, karbantartás hiánya vagy kivitelezési hibák.

Fő kategóriái a szerkezeti károk és a nem szerkezeti károk. Szerkezeti károk közé tartozik az alapozásban, falakban, födémekben vagy tartóelemekben bekövetkező repedés, süllyedés vagy stabilitásvesztés. Nem szerkezeti károknak tartoznak például repedések a vakolt felületeken, nedvesség, penész, vízbetörésből adódó károk vagy esztétikai hibák.

Az értékelést általában szakértő felülvizsgálat végzi. Szakember megállapítja a károk súlyát, a szükséges ideiglenes intézkedéseket és a javítási költségeket. A kárfelmérést dokumentációval és fényképekkel is alátámasztják, és gyakran együtt jár a biztosítóval való egyeztetés.

Vészhelyzetben fontos az épület kiürítése, ideiglenes megtámasztás és a veszélyes területek lezárása. A károkat az érintetteknek jelenteni kell a biztosító részére, és a helyi előírások szerint bontás vagy javítás következhet.

Megelőzés és mérséklés: rendszeres karbantartás, vízelvezetés és nedvesség elleni védelem, megfelelő szigetelés, illetve a szerkezeti elemek megerősítése vagy szeizmikus retrofit. Ezek csökkentik a károk súlyát.

Jogi és gazdasági szempontok: a legtöbb országban épületbiztosítás fedezetet nyújthat, de a feltételek és kizárások országonként változnak. A kár rendezését jogi és hatósági előírások szerint intézik, a dokumentáció és szakértői jegyzőkönyvek nélkülözhetetlenek.