élelmiszerszennyezdés

Az élelmiszerszennyezés olyan jelenség, amely során élelmiszerbe nemkívánatos anyag vagy hatás kerül. A szennyeződés a táplálkozási lánc különböző szakaszaiban előfordulhat – termelés, feldolgozás, csomagolás, szállítás vagy értékesítés – és lehet véletlen vagy szándékos következmény. A szennyeződés lehet fizikai, kémiai vagy biológiai eredetű, és veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét.

Fizikai szennyeződés példái közé tartozik üvegszilánk, fémreszelék vagy más idegen anyag a termékben. Kémiai szennyezés lehet például tisztító- vagy oldószer-maradványok, peszticidek, rovarirtók, adalékanyagok túladagolása vagy nehézfémek. Biológiai szennyezés pedig baktériumok, vírusok, paraziták vagy ezek toxinai által okozott fertőzés vagy intoxikáció. Keresztkontamináció és allergének téves vagy hiányos feltüntetése is a szennyeződés lehetőségei közé tartozik.

Az élelmiszerszennyezés egészségügyi hatásai széles skálán mozoghatnak: gyomor-bél panaszoktól mérgezésekig, ritkán súlyos vagy hosszú távú következményekig. Szabályozás és felügyelet: az Európai Unió és a tagállami hatóságok kockázatértékelést és élelmiszerbiztonsági intézkedéseket alkalmaznak, ideértve visszahívásokat és termékek kivonását a piacról. Magyarországon a Nébih feladata az élelmiszerlánc-biztonság, a nyomon követhetőség és a megfelelőségi ellenőrzés, valamint a HACCP és ISO 22000 alapú rendszerek felügyelete.

Megelőzés és észlelés: a GMP és a HACCP alapelveinek alkalmazása, beszállítói megfelelőség, higiéniai gyakorlatok, tisztítás és megfelelő tárolás. Rendszeres vizsgálatok, mintavételezés és hatékony visszahívási folyamatok segítik a szennyeződés korai felismerését. Fogyasztói szinten fontos a megfelelő konyhai higiénia, a főzés és a tárolásra vonatkozó előírások betartása.