állóképességének

Az állóképesség az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy hosszabb ideig fennmaradó fizikai terhelést végezzen valaki, miközben az oxigénfelvétel és az energiafelhasználás összehangolt marad. Az állóképességének fejlesztése számos sportban és mindennapi tevékenységben fontos, különösen a tartós erőkifejtést igénylő feladatoknál.

Az állóképesség több összetevőből áll: kardiorespiratorikus állóképesség, amely a szív–tüdő rendszer tartósságát jelenti; izom-állóképesség, az izmok ismétlődő összehúzódásainak ellenálló képessége; valamint a metabolikus alkalmazkodás, amely az energiafelhasználás hatékonyságát érinti. E tényezőket befolyásolja a regenerációs képesség, a neuromuszkuláris koordináció és a táplálkozás is.

Mérőeszközei közé tartozik a VO2max, a laktátküszöb és az időtartam a kimerülésig vagy a megtett távolság adott terhelés alatt, amelyek az állóképesség szintjét jellemzik. A gyakorlati értékelés sportágfüggő: például futásban a hosszú távú teljesítmény, kerékpározásban pedig az átlagos sebesség lehet meghatározó.

Fejlesztése fokozatos terhelésnövelésen, állóképesség-fókuszú edzésen és periodizáción alapul. Fontos a terhelés specifikussága, a megfelelő regeneráció és a táplálkozás. A hidratáció, a szénhidrát- és fehérjebevitel támogatja a helyreállítást, és a pihenőidőket is be kell iktatni. Genetikai adottságok befolyásolják, de a rendszeres edzés jelentős fejlődést eredményezhet.