kardiorespiratorikus

A kardiorespiratorikus rendszer a szív és a légzőrendszer együttműködését jelenti, amely a test sejtjeinek oxigénnel történő ellátását és a szén-dioxid elszállítását biztosítja. Eredő funkcióként a keringés szállítja a vért a tüdőhöz és a testhez, a légzőrendszer pedig a levegő oxigénjét és a kiáramló szén-dioxidot kezeli.

A fő összetevők közé tartozik a szív, amely két keringési körrel működik: a nagy keringés szívbal kamrából indulva oxigéndús vért pumpál a testbe, a kiskeringés pedig a jobb szívfélből tüdőkhöz juttatja a vért a gázcsere érdekében. A tüdőben az oxigén a vérhez jut, és a vér széndioxidot ad le, amely kiürül a kilégzés során. A keringési rendszert az érrendszer hálózata alkotja, amely a szövetekhez szállítja az oxigént és felveszi a széndioxidot.

Klinikai vonatkozásokkal a kardiorespiratorikus állapot a betegségek széles skálájával érintett: például COPD, asztma, tüdőhypertension, baloldali szívelégtelenség, vagy tüdőembólia. Az állapot felmérésében fontos a terheléses vizsgálat és a VO2 max meghatározása, amelyek a kardiorespiratorikus funkció általános szintjét jellemzik. Prevenció és kezelés szempontjából a rendszeres testmozgás, egészséges életmód és megfelelő terápiás beavatkozások játszanak kulcsszerepet.