Ötvözését

Ötvözését a magyar nyelvben az ötvözés (alloying) szó toldalékolt alakjaként értjük, amely a mondatban a tárgyat vagy a tulajdonságot jelöli. Az „ötvözés” kifejezés a különböző elemek összekeverését és egy ötvözet létrehozását írja le. Ebben a formában gyakran előfordul olyan mondatban, amelyben adott anyag ötvözéséről vagy annak módosításáról szólnak, például „az acél ötvözését vizsgálják” vagy „az ötvözését megkísérelték”.

A fémek ötvözése a mérnöki és anyagtudományos gyakorlat egyik alapfolyamata. Célja általában a mechanikai és korróziós tulajdonságok javítása, továbbá a hő- vagy elektromos vezetőképesség módosítása. Gyakran az alapfémhez adalékanyagokat adnak: szént, krómot, nikkelt, vanádiumot, molydenönt vagy niobiumot vasalapú ötvözeteknél, emellett ritkábban előfordul más elemek beépítése a kívánt tulajdonságok eléréséhez. A folyamatok magukba foglalhatják olvasztást, diffúziós ötvözést és mechanikai ötvözést, illetve különböző hőkezelési lépéseket.

Az ötvözetek lehetnek homogének, ahol az összetevők egyenletesen oszlanak el a kristályos szerkezetben, vagy heterogén ötvözetek, ahol elkülönülő fázisok találhatók. Gyakori példák a vasalapú ötvözetek (például rozsdamentes acélok) és az alumínium- vagy nikkelalapú ötvözetek, amelyek különböző ipari alkalmazásokban, mint az autó- és repülőgépipar, jelentős szerepet töltenek be. Ötvözés nélkülözhetetlen a modern anyagtudomány és a fejlett technológiák alapja.