Összekapcsolásában

Összekapcsolásában is a magyar nyelvben egy grammatikai alak, amely az összekapcsolás nevű fogalmat (interconnection, linking) használja egy adott helyzet vagy kontextus kifejezésére. Az összekapcsolás inessive esete, jelezve a helyet vagy a körülményt, amely az összekapcsolódás állapotán belül van. Gyakori használatban olyan mondatokban jelenik meg, amelyek az összekapcsolódásban rejlő sajátosságokat, kockázatokat vagy eseményeket írják le: például az összekapcsolásában rejlő lehetőségek vagy az összekapcsolásában felmerült problémák kifejezésekben.

Etymológiailag az összekapcsolás az össze- (egybe, együtt) és a kapcsolás (kapcsolás) összetétele, amelyből a szó eredetileg a „kapcsolás egyesítése” értelemben keletkezett. Az -ás képzővel képzett főnév etimológiailag a folyamatot vagy állapotot jelöli, míg az -ban/-ben inesszív képző az adott helyzet helyét vagy keretét írja le. Az összekapcsolásában tehát szó szerint „az összekapcsolódás állapotában/helyzetében”.

Használata elsősorban műszaki, hálózati és tudományos szövegekben fordul elő, ahol a rendszerek, elemek vagy folyamatok összekapcsolódásának dinamikájáról beszélnek. Gyakorlati példák: az összekapcsolásában rejlő lehetőségek kiaknázása vagy az összekapcsolásában felmerült problémák megoldása. A kifejezés ritkán áll önálló fogalomként, inkább mondatrészként szolgál.

Látható rokon fogalmak közé tartozik az összekapcsolás (interconnection) és az összekapcsolódás (becoming interconnected). Nyelvtani szempontból például az inesszív esetek rögzített szerkezeteket képeznek a kapcsolódó mondatokban.