zsírraktár

Zsírraktár (magyarul adipose szövet) a test energiájának fő depója, amely triglyceridek formájában tárolja a fölös energiát. Két fő típusa van: fehér zsírszövet (fehér adipose tissue) és barna zsírszövet (barna adipose tissue).

Fő helyei a subcutan zsírréteg és a viscerális zsírszövet, de található más helyeken is (például a belső szervek körül). A fehér zsírszövet energiaforrást biztosít és hőszigetelést, valamint mechanikai védelmet nyújt. A barna zsírszövetben a sejtek számos mitokondriumot tartalmaznak, és a termogenézisben játszanak szerepet, különösen a magzati és neonatális életkorban.

Funkciók közé tartozik az energia raktározása és szabályozása, valamint hormonális és immunológiai szerepek (adipokinek). A lipolízis és lipogenezis folyamatokat főként hormonok szabályozzák: inzulin serkenti a lipogenezist és gátolja a lipolízist, míg a katekolaminok és a növekedési hormon lipolízist indítanak. Kortizol és egyéb tényezők is befolyásolják a folyamatokat.

Az energia felhasználása érdekében a zsírraktárból szabad zsírsavak és glicerol szabadul fel. A szabad zsírsavak a véráramban szállítódnak a szövetekbe, ahol β-oxidációjukból energia nyerhető; a glicerol a májba kerül, ahol glükoneogenezishez vagy glükózképzéshez használható. A barna zsírszövet a termogenézis révén hőt termel.

Klinikai vonatkozások: a túlzott zsírraktár növekedése, különösen a viscerális zsírszövetben, összefüggésbe hozható metabolikus kockázatokkal, például inzulinrezisztenciával és gyulladásos állapotokkal. Lipodisztrófiák és az elhízás különböző eloszlási mintázatai is érinthetik az anyagcserét.