vízfelhasználást

A vízfelhasználás a vízkészletek emberi tevékenységek általi felhasználásának összessége. Fogalmi keretbe tartozik a víz kivonása a forrásokból, a tényleges felhasználás és az ebből keletkező hatások kezelése, valamint a felhasznált víz visszajuttatása a környezetbe és a szennyvíz kezelése. A mérés célja lehet a rendelkezésre álló víz mennyiségének nyomon követése, a terhelés értékelése és a fenntarthatóság vizsgálata.

Az elsődleges felhasználási szektorok közé tartozik a háztartások és a közüzemi vízellátás, a mezőgazdaság öntözése és termelése, az ipar és a hűtési igények az energiaszektorban. Globálisan a mezőgazdaság által felhasznált víz aránya gyakran a legnagyobb; ezt követi az ipar és az energiatermeléshez kapcsolódó felhasználás, valamint a közüzemi vízellátás.

Az adatok értékelésében megkülönböztetik a kivont vizet és a ténylegesen felhasznált vizet, illetve a visszaforgatott és a szennyvízzel együtt elvesztett mennyiséget. A fontos mutatók közé tartozik a per főre eső vízfelhasználás, a szektorok szerinti kivonások megoszlása és a regionális különbségek vizsgálata. A statisztikák forrásai között szerepelhetnek kormányzati jelentések, vállalati adatok és nemzetközi adatbázisok, amelyek definíciói és módszertana országonként eltérő lehet.

Az optimális vízfelhasználás érdekében a vízgazdálkodásban fontos szerepe van az árszabásnak, a víztakarékos technológiáknak, a hálózatok karbantartásának és a csőtörések csökkentésének, a víz visszaforgatásának és újrahasznosításának, valamint az esővíz gyűjtésének. Emellett kiemelt figyelem szükséges a vízminőség védelmére és a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. A kihívások közé tartozik az aszály, a regionális különbségek, a népesség növekedése és urbanizáció, valamint a finanszírozási korlátok. Ennek megfelelően gyakran alkalmaznak integrált vízgazdálkodási megoldásokat és nemzetközi együttműködést.