vérkeringésre

A vérkeringés a test vérszállításának összetett folyamata, amely a szívet pumpaként működve és az érfalak hálózatán keresztül biztosítja a vér keringését a test minden részébe. Célja az oxigén és a tápanyagok szállítása a sejtekhez, a szén-dioxid és egyéb anyagcsere-termékek elszállítása, valamint a hőmérséklet-szabályozás és az immunvédelem támogatása.

A keringés két fő ágát különböztetjük meg: a nagy keringést (systemikus keringés) és a kicsi vagy pulmonáris keringést. A jobb szívfél a vért a tüdőbe pumpálja, ahol oxigén kerül felvételre és szén-dioxid kerül leadásra. A tüdőből a oxigéndús vér visszatér a bal szívfélbe, majd az aortán keresztül eljut a test összes szövetébe. A vér visszatér a szívbe vénákon keresztül, és a körforrás újraindul.

A vért alkotó fő elemek közé tartoznak a plazma, a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék. A kapillárisokban történik a gázcsere és a tápanyag-átadás a sejtek és a vér között.

A vérkeringés szabályozását autonóm idegrendszer, a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer és különféle hormonok végzik, amelyek befolyásolják a szívfrekvenciát, a szívösszehúzódások erősségét és a perifériás érellenállást. Széleskörű klinikai jelentőséggel bír a hipertónia, a hipotónia, az érelmeszesedés, a mélyvénás trombózis és a szívelégtelenség.

Diagnosztika és megfigyelés során gyakran használják az auskultációt, vérnyomásmérést, EKG-t, echokardiográfiát, angiográfiát és laboratóriumi vizsgálatokat a keringés állapotának felmérésére. A megelőzés és az életmódváltoztatások hangsúlyosak a keringési betegségek kockázatának csökkentésében.