vulkanológia

Vulkanológia a földtudományok ága, amely a vulkánok működését, belső szerkezetét és az általuk okozott felszíni jelenségek folyamatainak összefüggéseit vizsgálja. A tudomány tárgya a magma feláramlásának dinamikája, a kőzetek, gázok és hőmérséklet szerepe, a magma kamráinak felépítése és a felszínre gyakorolt hatások.

Fontos témái közé tartoznak a vulkánok típusainak és erupciós stílusainak megkülönböztetése (effuzív lavaáramlások, explosív kitörések, pyroklasztikus áramlatok), valamint a vulkánok kockázati és készültségi szintjeinek felmérése. A vulkánok típusai közé tartoznak a rétegvulkánok (stratovolkánok), a pajzsvulkánok és a hamu-kúpok. Ezek különböző geológiai környezetekben és viselkedésekben mutatkoznak meg.

Megfigyelési módszerek közé tartozik a szeizmológia, a tiltmérők és geodézia (GPS, InSAR), a gázkibocsátások vizsgálata (SO2, CO2), a termikus monitorozás és a távérzékelés. Laboratóriumi kutatások a magma kőzettani és kémiai tulajdonságainak vizsgálatát szolgálják.

Jelentősége a társadalmi és környezeti kockázatok jobb megértése, a kitörések előrejelzése és a kockázatcsökkentés fejlesztése. Ezen célok érdekében egyetemek, kutatóintézetek és vulkanológiai megfigyelőállomások együttműködnek, hogy adatokat gyűjtsenek, és nemzetközi szinten támogassák felkészülést és válaszintézkedéseket.