viszkózis

A viszkozitás (magyar szó szerint viszkozitás; előforduló formában viszkózis) a folyadékok belső ellenállását fejezi ki a nyíró deformációval szemben. A dinamikus viszkozitás η a nyírófeszítés és a nyírósebesség hányadosa; mértékegysége a SI-ben pascal–sekundum (Pa·s). A kinematikus viszkozitás ν = η / ρ (m^2/s) a folyadék áramlási tulajdonságait a sűrűség figyelembevételével írja le. A viszkozitás kulcsfontosságú jellegzetesség a folyadékok viselkedésének megértésében, különösen áramlási és feldolgozó folyamatok során.

Newtoniás és nem-Newtoniás folyadékok. Newtoniás folyadékok esetén η nem függ a nyírósebességtől; ide tartozik például a legtöbb egyszerű folyadék. Nem-Newtoniás folyadékoknál viszont η a nyíróhordalékkal, a hőmérséklettel vagy egyéb áramlási feltételekkel is változik. Példák: egyes szirupok és krémek esetében előfordulhat shear-thinning viselkedés (az áramlás közben csökken a hatására a viszkozitás), míg más anyagok shear-thickeninget mutathatnak (nagyobb nyírásra nő a viszkozitás).

Hőmérséklet és mérés. A viszkozitás általában csökken a hőmérséklet emelkedésével, de a függés mértéke anyagonként változik. Mérésére viszkozimetereket használnak: capillary viscometerek (Ostwald, Ubbelohde), rotációs viscometerek (Brookfield, hasonló készülékek). Az egységek közül a SI a Pa·s; a köznyelvi mértékegységek a mPa·s vagy centipoise (1 cP = 1 mPa·s); 1 Pa·s = 1000 cP.

Alkalmazások és jelentőség. A viszkozitás alapvető szerepet játszik kenőanyagok, festékek, élelmiszerek és gyógyszerek tervezésében és feldolgozásában. Geofizikai kontextusban a magma viszkozitása meghatározza a vulkáni kitörések stílusát és a lávaáramlás gyorsaságát. A megfelelő viszkozitás-mérés és -kezelés nélkül sok ipari és természeti folyamat hatékonysága csorbul.