vakuolájuk

A vakuolák olyan membránnal határolt hólyagok, amelyeket eukarióta sejtekben találunk. A kifejezés magyarul gyakran az ebbe a családba tartozó organellákat foglalja magába, és számos sejt- és szervezetfajta sajátos szerepeket tölt be. A belsejükben általában víz, oldott sók és különféle szerves anyagok találhatók; a membránt a tonoplastnak nevezett vékony hártya alkotja.

Fő funkcióik közé tartozik a tárolás, az osmoreguláció és a turgornyomás fenntartása. A vakuola segítségével a sejt képes vízgazdálkodást végezni, amely különösen növényi sejtekben elengedhetetlen a méret- és alakváltozás szempontjából. A tonoplaston keresztül történik a szerves anyagok, pigmentek, értékes ásványi elektrolitok és néha mérgező vegyületek zárvatartása is. Emellett hidrolitikus enzimeket is tartalmazhat, így részt vehet emésztésben és anyagkicserélő folyamatokban, különösen gombákban és néhány állati sejtben.

Típusok és példák közé tartoznak a centrális vakuolák növényi sejtekben, amelyek a sejt teljes térfogatát kitöltik és sok folyékony anyagot tárolnak; továbbá a lizoszómához hasonló vakuolák, valamilyen állati és gombás sejttípusban, illetve a protozoákban a víz kiengedését szabályozó kontraktilis vakuolák. Az egyes típusok különböző funkciókat láthatnak el, de közös bennük, hogy a sejtek belső környezetét szabályozzák és a belső nyomás fenntartásával támogatják a sejtműködést. A vakuolák működése nélkül a növények sejtjei mereven összezsugorodnának, vagy felborulna a vízháztartás.