túlterheltség

Túlterheltség, vagy túlterhelés, olyan állapot, amelyben valaki vagy valamely rendszer tartósan vagy hirtelen mértékű követelései meghaladják a rendelkezésre álló erőforrásokat vagy toleranciaszintet. Kategóriákba sorolható: fizikai túlterheltség (például nehéz fizikai munka, ismétlődő mozgások) és mentális vagy kognitív túlterheltség (túl sok információ vagy döntési pont). A munkahelyek és az oktatás területén gyakori ok lehet a magas követelmény, rövid határidők, alacsony kontroll és gyenge támogatás; megjelenhet a folyamatos készenlét, a multiplexálás közbeni problémamegoldás és a feladatok monotont ismétlése.

Tünetei lehetnek fizikai, érzelmi és kognitív jellegűek: fáradtság, izomfájdalom, fejfájás, alvászavarok, ingerlékenység, koncentrációs nehézségek, motivációcsökkenés és teljesítménycsökkenés. Hosszú távon a túlterheltség hozzájárulhat kiégéssel, szorongással és általános enerváltsággal járó problémákhoz, és negatívan hat a munkahelyi elégedettségre vagy a kapcsolatokra.

Megelőzés és kezelés szempontjából gyakorlati lépések a terhelés csökkentése és a prioritások rendezése, feladatok delegálása, rendszeres pihenők, megfelelő alvás és testmozgás. Szervezeti szinten segít a munkakörök tervezése, világos kommunikáció, reális határidők és elegendő erőforrás biztosítása. Technológiai beavatkozásokkal csökkenthetők a zavaró hatások, például az értesítések korlátozása. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak vagy súlyosbodnak, érdemes szakmai segítséget kérni, például pszichológustól vagy munkahelyi egészségügyi szakembertől.