táplálékláncok

A tápláléklánc az ökoszisztémában az energia és a tápanyagok egymás közti áramlásának egyszerűsített leírása. A lánc kiindulópontja a primer termelők, elsősorban fotoszintetizáló növények és algák, amelyek a napfényből származó energiát kémiai energiává alakítják. A következő szinteken fogyasztók találhatók: elsődleges fogyasztók (növényevők), majd másodlagos és magasabb rendű fogyasztók, akik a predátorok vagy mindenevők szerepét töltik be.

Az energiaátvitel jellemzője, hogy minden következő szintre átjutó energia aránya általában csak töredéke: gyakran körülbelül 10 százalék. A fennmaradó energia hőként szabadul fel vagy bomlási folyamatokban vész el. Emellett a lebontók és detritivorok (gombák, baktériumok, rovarok) bontják le a holttesteket és hulladékokat, visszajuttatva a tápanyagokat a körforgásba. Így a tápláléklánc egy egyszerűsített, ám a valóságban hálózatokkal összekapcsolt rendszer.

Példák: szárazföldön a növények → növényevők → ragadozók; vízi környezetben a fitoplankton → zooplankton → kis halak → nagyobb ragadozók. A valós ökoszisztémákban a táplálékláncok gyakran több lánc kapcsolódásából álló táplálékhálózatot alkotnak.

Fontos megjegyezni, hogy a táplálékláncok módosulhatnak külső hatásokra. Emberi tevékenységek és környezeti változások, például élőhelyvesztés, túlhalászat vagy klímaváltozás, megváltoztathatják a szerkezetet és az energiaáramlást, ami egyes fajok eltűnéséhez és az egész rendszer működésének átalakulásához vezethet.