tápláléklánc

A tápláléklánc olyan ökológiai rendszer, amelyben az energia és a tápanyagok egy élőlényről a következőre kerülnek át táplálkozás útján. Az alapot a fotoszintetizáló termelők képezik, például növények és algák, amelyek napfényből nyerik energiájukat és szervetlen tápanyagokat alakítanak át szerves anyagokká.

Az ezt követő szintek közé tartoznak az elsődleges fogyasztók (hervivók), a másodlagos fogyasztók (ragadozók és omnivorok), a harmadlagos fogyasztók (csúcsragadozók), valamint a lebontók, akik a holt szerves anyagokat bontják le és visszajuttatják a tápanyagokat a környezetbe.

A táplálékláncokat gyakran összefüggő táplálékhálózat formájában ábrázolják, mert a valóságban egy faj több láncban is szerepelhet, és kölcsönhatások sokasága alakítja a rendszert. Az energia átadása nem teljes: az egyes szintek között általában csak körülbelül 10% jut át a következő szintre, a fennmaradó energia főként hőként szabadul fel. Ezért a táplálékláncok általában rövidek, és energia‑kimerülésük miatt korlátozott a szintek száma.

Példák: erdőben a növényekből származó energiát fogyasztó nyulak, majd rókák alkotnak egy hosszabb láncot; tengerben a fitoplanktonból kiinduló lánc lehet fitoplankton → zooplankton → kis halak → nagy halak. Lebontók, például gombák és baktériumok, visszajuttatják a tápanyagokat a talajba vagy vízbe.

Emberi hatásokkal a táplálékláncok megzavarhatók túlhalászattal, élőhelyvesztéssel és szennyezéssel, ami trophikus cascades-t okozhat. A fenntartható gazdálkodás és a biodiverzitás megőrzése nélkülözhetetlen e rendszerek stabilitásához.