tulajdonságalapú

A tulajdonságalapú kifejezés olyan megközelítést ír le, amely a rendszerek viselkedését vagy működését tulajdonságokkal, azaz attribútumokkal és jellemzőkkel írja le. Ez a nézet nemcsak leíró jellegű lehet, hanem a tervezésben és a tesztelésben is hangsúlyozza, hogy az általános követelmények és invariánsok fontosak.

A szoftvertesztelésben a tulajdonságalapú tesztelés (property-based testing) során olyan tulajdonságokat vagy invariánsokat adunk meg, amelyeket a rendszernek mindig teljesítenie kell. Ezt követően a keretrendszer véletlenszerű vagy célzott adatkészleteket generál, és ellenőrzi, hogy a megadott tulajdonságok minden esetben teljesülnek. Ha egy tulajdonság megsérül, a rendszer általában a hibát a minimális, legrövidebb példán mutatja ki (shrinking).

Ismert példák a QuickCheck (Haskell/Erlang-alapú), a Hypothesis (Python), valamint a ScalaCheck és hasonló eszközök, amelyek lehetővé teszik, hogy a fejlesztők a konkrét példák helyett leírt tulajdonságok alapján írjanak teszteket. Az előnyök közé tartozik a szélesebb lefedettség, a rejtett hibák felfedezésének támogatása és a tesztek karbantarthatóságának növekedése, mivel a tulajdonságok gyakran általánosabbak lehetnek, mint a konkrét példák.

Más területeken is alkalmazható: a tulajdonságalapú megközelítés segít az adatok és modellek leírásában úgy, hogy objektumokat inkább attribútumaik alapján reprezentálnak, illetve szabályokat és követelményeket invariánsokként fogalmaznak meg. Fontos megkülönböztetni az adatközpontú megközelítésektől, ahol az adathalmazok dominálnak, és a hangsúly a példákon van.