testsejtekben

Testsejtekben vagy somatikus sejtekben a kifejezés a szervezet testi (gondosan szétválasztott, a szaporodáshoz nem közvetlenül kapcsolódó) sejtjeit jelenti, ellentétben a gamétákkal (ivarsejtekkel). A testsejtek feladata a test építőelemeinek felépítése és fenntartása, illetve a szövetek és szervek működéséhez szükséges funkciók ellátása. Emberben a testsejtek általában diploidok, azaz minden sejt 46 kromoszómát tartalmaz, 23 párban, és a genom minden sejttípusra egységes. Kivételt képezhetnek a fejlődés során keletkezett nemkívánt genomikai mosaicizmusok.

Osztódás és szétterjedés szempontjából a testsejtek mitózissal osztódnak, biztosítva a test növekedését, a szövetek regenerációját és a naponta fellépő sejtpótlást. A sejtciklus fő szakaszai a G1, S, G2 és a M fázis, amely során a DNS replikálódik és a kromoszómák egyenletesen megoszlanak a leánysejtek között. A különböző szövetekben különböző gének kifejeződnek, ami megkülönbözteti a sejttípusokat (például izom-, ideg- vagy epiteliális sejtek).

Fontos különbség a germinális (ivarsejt- és petesejt-) sejtektől: a germinális sejtek haploidok és a következő generációnak adnak öröklődő genetikai anyagot, míg a testsejtek általában nem adódnak tovább közvetlenül utódokra. Somatikus mutációk előfordulhatnak életfolyamatok során, és rákos betegségek is gyakran ilyen mutációkból indulnak ki; ezek azonban általában nem öröklődnek a következő nemzedékbe, hacsak a germinális sejtekben nem keletkezik mutáció.