tenyésztést

A tenyésztés az élőlények szándékos kiválasztására és pároztatására épülő tevékenység, amelynek célja a generációk során átöröklődő tulajdonságok megőrzése vagy javítása. Különbséget teszünk növény-, állat- és esetenként mikroorganizmus-tenyésztés között. A tenyésztés a mezőgazdaság, kertészkedés és egyes biotechnológiai területek alapvető eleme.

Alapelvek és módszerek: a kiválasztás, azaz a legígéretesebb egyedek felnevelése, hogy az utódokban a kívánt tulajdonságok gyarapodjanak; a pároztatás kontrollált megvalósítása; keresztezés vagy hibridizáció a variabilitás növelésére; nyomon követés és törzskönyvezés a leszármazási vonalak igazolására. A modern tenyésztés gyakran alkalmaz genetikai eszközöket, például marker-alapú kiválasztást vagy genomika-alapú kiválasztást, in vitro megtermékenyítést és egyéb biotechnológiai módszereket.

Állattenyésztés és növénytenyésztés céljai és alkalmazásai: állattenyésztésben a termelési hozam, a hús- és tejminőség javítása, szaporodási teljesítmény, valamint az egészség és ellenálló képesség növelése a fő területek; növénytenyésztésben a hozam, minőség, élelmiszerbiztonság, betegségek és környezeti stresszel szembeni tűrés, valamint adaptáció a helyi körülményekhez mind fontosabbak. A tenyésztés során gyakran törekednek a genetikai sokféleség megőrzésére és a hosszú távú fenntarthatóság figyelembevételére.

Történetileg a tenyésztés az ősi domestikációig nyúlik vissza; a 20. században a Mendeli genetika és a kvantitatív vizsgálatok forradalmasították a módszereket, a genomika és modern biotechnológia pedig új eszközöket adott a kiválasztáshoz. Etikai és jogi kérdések, állatjólét, genetikai sokféleség és a természeti erőforrások védelme fontos szempontok a mai tenyésztésben, amely ezért szabályozott és átlátható folyamat.