hibridizáció

Hibridizáció a különböző eredetű, de összetartozó egységek összeolvadásának vagy összeillesztésének általános kifejezése. A fogalom a kémia, genetika és molekuláris biológia területén használatos, ahol eltérő kontextusban jelöl különböző jelenségeket: az atomok vagy molekulák elektromos szerkezetének módosulását, fajok vagy változatok keresztezését, illetve nukleinsavak közti kapcsolódást.

Kémiai hibridizáció alatt olyan elméleti modell értendő, amely szerint egy atomi orbitalból kiinduló elektroneloszlást több részorbital összevonásával alakítanak ki. Ennek eredménye hibrid orbitálok, például sp, sp2 és sp3 típusúak, amelyek meghatározzák a molekula geometriáját és kötéstípusokat (szigma és pi kötések). Például a metán tetraedrális geometriája sp3 hibridizáción alapul; az etén síkbeli geometriája sp2 hibridizációval magyarázható.

Genetikai hibridizáció a fajok vagy változatok keresztezését jelenti, amelynek célja új, kívánt tulajdonságok összekapcsolása és gyakran heterózissal járó előnyök elérése. Különösen fontos a mezőgazdaságban és a növénynemesítésben, ahol különböző génkészletek összeolvadása javított növényeket adhat.

DNS-hibridizáció a molekuláris biológiában olyan eljárás, amely során két szálas DNS vagy RNS molekula részlegesen egymáshoz kapcsolódik, komplementer szekvenciák alapján. Ezt használják taxonómiai, diagnosztikai és diagnosztikai célokra. In situ hibridizációval pedig a sejtekben vagy szövetekben pontos helyet lehet meghatározni nukleinsav-kontingensek jelenlétében.

Összegzésként a hibridizáció fogalma több szinten alkalmazható: kémiai orbitálok formálása, genetikai keresztezések és molekuláris biológiai megoldások. Mindegyik esetben a különböző eredetű egységek összehangolása vezet új rendszer vagy információs kapcsolatok létrejöttéhez.