megtermékenyítést

Megtermékenyítés a gameták egyesítését jelenti: a hímivarsejt és a petesejt összeolvadásával zigóta keletkezik, amelyből a további fejlődés indul. A folyamat helye és mechanizmusa fajonként eltér: állatoknál általában a petevezetőben vagy a méhben zajlik, növényeknél pedig a megporzás után a virág belsejében történik a spermium és a petesejt találkozása.

Állati megtermékenyítés részletei: a hímivarsejt felkészülése a megtermékenyítésre (capacitatio), az acroszómás reakció, a zona pellucida átszúrása, majd a membránok fúziója. Ezt követi a petesejt aktiválódása, a corticalis reakció a polyspermia megelőzésére, és a hímivarsejt és petesejt magjának összeolvadása zigótát eredményezve. Az első sejtosztódások után megkezdődik az embrionális fejlődés.

Növényekben a megtermékenyítés a pollen csírázásától és a pollencső útjának végigvezetésétől függ az ovulumba. Két hímivarsejt találkozik az embryo zsákkal: az egyik a zigótát hozza létre, a másik pedig endospermet, amely triploid szövet a mag táplálására szolgál ( kettős megtermékenyítés).

Klinikai és alkalmazott szempontból a természetes megtermékenyítés mellett modern módszerek is léteznek: in vitro megtermékenyítés (IVF) és intracitoplazmatikus spermium-injekció (ICSI), amelyeket meddőség kezelésekor alkalmaznak. Ez a terület folyamatosan fejlődik, és a megtermékenyítés alapelveit összegzi.