tagmondatokat

Tagmondatokat, vagy mellékmondatokat, a mondatszerkezet azon részei, amelyek a főmondathoz viszonyítva adnak információt, de önállóan nem állhatnak mondatként. A tagmondatot a főmondathoz kapcsoló kötőszó vagy viselő szó vezeti be, és a mondatban vesszővel elválasztva jelenik meg. A tagmondatok különböző funkciókat töltenek be: kiegészítik a jelentést, vagy módosítják azt, amit a főmondat kifejez.

A tagmondatok fajtái közé tartoznak a határozói mellékmondatok és a mondat összetett részeit alkotó mellékmondatok. Idői (időhatározói) mellékmondatokkal, például amikor, mikor, amíg jelöljük a cselekvés időpontját. Helyi mellékmondatok például ahol, ahová a helyszínt adják meg. Oki és indokoló mellékmondatokkal, mint mert, mivel vagy hiszen, okát vagy indokot adva a főmondatnak. Feltételi mellékmondatokkal, például ha, ha nem vagy hacsak a feltételt fejezik ki. Cél- és eredmény mellékmondatokkal, például úgy, hogy vagy ezért kifejezve a cél vagy következmény. Mód mellékmondatokkal, mint úgy, ahogy vagy ahogyan a cselekvés módját írják le. Kérdő mellékmondatok indirekt kérdéseket tartalmaznak, például Megkérdezték, hol lakik. Relatív mellékmondatokkal, amelyek egy főnévet vagy névmást egészítenek ki, például aki, amely, amelyik.

A tagmondatok írása során a fő- és mellékmondat közé vesszőt teszünk. Ha a mellékmondat megelőzi a főmondatot, a kettő közé is kerül a vessző; ha a mellékmondat követi a főmondatot, általában a vessző válassza el őket. Példák: Amikor esik az eső, otthon maradunk. Az a férfi, aki a könyvet írta, sokat dolgozik. Megkérdezték, hova ment. A cél érdekében dolgozik, hogy megvalósítsa a célt.