sókristályok

Sókristályok alatt általában olyan ásványi kristályokat értünk, amelyek ionos kötéseken alapuló sókból állnak. A legismertebb példa a nátrium-kloridból NaCl felépülő halit. A halit kristályai gyakran kocka alakúak, és izometrikus (kocka) kristályrendszerbe tartoznak. Más sók is előfordulnak kristályos formában, de a NaCl a természetben leggyakoribb példája a sós kristályoknak.

Kémiai szerkezet és kristályrendszer tekintetében a NaClben Na+ és Cl− ionok váltakozó elrendeződésével alakul ki a háromdimenzionális kristályhálózat. A halit tipikusan köbös (FCC, face-centered cubic) hálózatban helyezkedik el: minden Na+ koordinációja hat Cl−-re és fordítva, azaz 6–6 koordinációs kötés jellemző.

Előfordulás és képződés szempontjából a sókristályok főként evaporitokban keletkeznek, amikor a sós víz párolog, és a felhalmozódó NaCl kristályosodik ki. Természetes formájuk a kősó-rétegekben és sokszor sódómokként, sóbányákban található. Geológiai példák közé tartoznak a régi tengeri üledékekből származó sómezők és a sódombok, amelyek gyakran gazdagok hallott dó.

Fizikai tulajdonságaik közé tartozik, hogy tiszta állapotban színtelen vagy fehér kristályok, szennyeződések esetén árnyalatok is előfordulhatnak (sárga, rózsaszín). Íze sós, Mohs-skálán keménysége körülbelül 2–2,5. Nagyon jól oldódik vízben: 20 °C-on körülbelül 357 g NaCl oldható literenként.

Felhasználása igen széles: élelmiszer-sóként, ipari kiinduló anyagként, továbbá téli időszakokban úttisztításra (de-icing) és vegyipari készítmények előállításához használt só. A kősó-készletek bányászata és a sóbányászat gazdaságilag jelentős folyamatok.