üledékekbl

A „üledékekbl” kifejezés nem tekinthető standard magyar szakkifejezésnek; valószínűleg a „üledékekből” vagy az „üledékek” szónak egy stilizált vagy hibás alakja. Ennek megfelelően az írás az általános üledékek fogalmára és folyamataira összpontosít, mint a földtani harmadik nagy kőzetcsoport alapjára.

Az üledékek olyan kőzetalkotó anyagok, amelyeket a kőzetek apró részecskéinek felhalmozódása hoz létre. A részecskéket a víz, a szél, a jég vagy a gravitáció szállítja, majd lerakódásuk helyén rétegekként megmaradnak. Idővel a lerakódott rétegek összenyomódnak és cementációval, illetve más diagenetikus folyamatokkal litifikálódnak, így üledékes kőzetek keletkeznek.

Főbb típusaik közé tartoznak a klastikus (törmelékes) üledékek, például homokból vagy kavicsból álló kőzetek; a kémiai üledékek, amelyek oldott anyagok kiválásával képződnek (például sók, gipsz, mész); és a biogén vagy organikus üledékek, amelyek szerves maradványokból állnak (például szenek és mészkő a plancton vagy korallok maradványaiból).

A lerakódott üledékek diagenetikus átalakulással kőzetté válnak. A lerakódási környezetek közé tartoznak folyóvizek, tavak, delták, tengerpartok és tengermélyi medencék. Az üledékes kőzetek fontosak a paleokörnyezeti rekonstrukciókban, víz- és energiaforrásokban (például fosszilis tüzelőanyagok és rétegvíz-készletek), továbbá értékes fosszilis maradványokat és paleoäloszokat őriznek.