szóáradat

A szóáradat a magyar nyelvben olyan nyelvi jelenséget jelöl, amelyben a szavak tömege gyorsan követi egymást, legyen szó beszédről vagy írott szövegről. A kifejezés szó szerint „szavak áradata” értelmet sugall, és gyakran beszéd vagy szöveg rendkívüli sűrűségére, gyors tempójára utal. Eredetileg a szó és az áradat összekapcsolásából alakult ki, és a modern irodalmi vagy médiakritikában terjedt el.

A szóáradat jellemzően hosszú, összetett mondatokkal, gyors váltásokkal és gyakran felsorolásokkal jár. Előfordulhat irodalmi művekben, ahol a belső monológot vagy a nyers, szuggesztív kommunikációt tükrözi, illetve politika- vagy médiatekintetben is, ahol az információk özönével próbálnak hatni az olvasóra vagy hallgatóra. Lehetséges értelmezései között szerepel a valós idejű, folyamatos gondolati áramlás megjelenítése is, illetve a túl sok jelző és részlet használata miatti komplexitás vagy zavarosság.

A szóáradat megítélése eltérő lehet: egyes kritikusok élénk, dinamikus nyelvi eszköznek tartják, amely hitelesen adja vissza a gyors gondolkodás vagy nyomás alatt zajló kommunikáció érzését; mások szerint a stílus beszéd- vagy olvasási nehézséget okoz, rontja a világos értelmezhetőséget és a tömörséget. Gyakran diskurzus-típusú terminus, amely a modern információáradat és a verbális túlzsúfoltság kritikájaként jelenik meg.