szénatomja

A szénatom (C) a periódusos rendszer 6. rendszámú nemfémje. Elektronikus konfigurációja neutrális állapotban 1s2 2s2 2p2. A szén rendkívül sokféle kémiai kötést képes létrehozni, ezért az organikus kémia alapvető eleme és az élővilág egyik nélkülözhetetlen alkotója. Természetben különböző allotróp formákban fordul elő.

Atommagja 6 protont tartalmaz; a leggyakoribb izotóp a 12C, amelyhez általában 6 neutron tartozik (tömegszám 12). Stabil izotópok a 12C és a 13C; a 14C radioaktív, felezési ideje körülbelül 5730 év. A neutrális szénatom első ionizációs energiája körülbelül 11,3 eV, elektronnegativitása a Pauling-skálán körülbelül 2,55. Természetes előfordulását tekintve a 12C dominál (≈98,9%), a 13C kisebb, a 14C pedig nyomokban található meg.

A szén négy kovalens kötést adhat, ezért az anyagokban többféle hibridizáció jöhet létre: sp3 (gyémántban), sp2 (grafitban, grafénben), és ritkábban sp. Allotrópok közé tartozik a gyémánt, a grafit, a grafén, a fullerének és a szén-nanocsövek.

A földkéregben rendkívül elterjedt, és minden élő szervezetben megtalálható. Fontos biokémiai alapanyag, egyben az iparban is nélkülözhetetlen forrása: üzemanyagok, polimerek, szénfibók előállításához használják. A 14C radiokarbon-dating részeként alkalmazható a régi kőzetek és fossilizált maradványok kora meghatározására, mert radioaktív természetű, felezési ideje hozzávetőlegesen 5730 év.