szájüreget

A szájüreg az emberi tápcsatorna eleje, a külső ajaknyílástól a torok hátsó részéig terjedő üreg. Nyálkahártyája nedvesen tartja a felületeket, részt vesz az ízlelésben, beszédben és a táplálék előkészítésében.

A szájüreg két fő része a vestibulum oris (külső nyíló rész, amely a ajkak és a pofák között helyezkedik el) és a cavitas oris (a fogak és a nyelv által határolt belső üreg). Fő szerkezetei közé tartozik a nyelv, a fogak és az íny, a szájpadlás (kemény és puha része), valamint az ajkak és a pofák. A nyálkahártya laphámos epitéliumból áll, alatta pedig kötőszövet és mirigyek találhatók. A nyálmirigyek közé tartozik a parotis, a submandibularis és a sublingualis vezetékek által működtetett nyáltermelés.

Funkciói közé tartozik a rágás és a nyál révén történő kezdeti emésztés; a nyál enzimei, például az amiláz, a szénhidrátok megkezdő lebontását segítik. Emellett lehetővé teszi az ízérzékelést, a nyelés előkészítését és a beszéd alapvető mechanizmusait. A szájüreg immunvédelmet is nyújt: a nyálban található antimikrobialis összetevők és az epiteliális réteg védik a belső szöveteket.

Klinikai szempontból a szájüreg megelőzésével és egészségével kapcsolatos problémák közé tartozik a fogszuvasodás, ínygyulladás és parodontális betegségek, fertőzések, valamint ritkán rosszindulatú elváltozások felismerése. A rendszeres szájhigiénia és fogászati ellenőrzés kiemelten fontos.