szexkromoszómapár

A szexkromoszómapár a diploid organizmusok két szexkromoszómájának az a párosa, amely a nemi fejlődést és a szaporodást befolyásolja. A legtöbb esetben a szexkromoszómák különleges szerepet töltenek be a nem meghatározásában, és géntartalmuk jelentősen különbözik a többi kromoszómától.

A gyakori rendszerben a nőstények XX-kromoszómákkal rendelkeznek, a hímek pedig XY-kromoszómával. Az Y kromoszómán rejlő gének közül az SRY (szex-determining region Y) szerepe kiemelkedő a hímnem kialakulásában. A szexkromoszómák rekombinációja főként a PAR (pseudoautosomal) régiókban zajlik; a többi részen általában rekombináció nélkül fejlődnek, ami hosszú távon hozzájárul a Y és a W kromoszómák genetikai tartalmának megőrzéséhez vagy degradációjához. Ennek eredményeként a Y kromoszóma gyakran kisebb és géngazdagabb részei kevésbé változnak.

Különböző fajokban más nemi rendszerek is előfordulnak. A madarakban és sok rovarban a nőstények heterogaméták (ZW), míg a hímek homogaméták (ZZ). Környezeti nemi meghatározás is létezik: például néhány hüllőfajban a vemhesség hőmérséklete befolyásolja a nemi fejődés kimenetelét. Genetikai rendellenességek például Turner-szindróma (XO), Klinefelter-szindróma (XXY) vagy XYY-kromoszómával járó állapotok jelentkezhetnek.

Az evolúció során a szexkromoszómák gyakran egy eredeti autoszomális párokból alakultak ki, majd a rekombináció korlátozása és a funkciók specializálódása révén különültek el, a nemi fejlődésben betöltött szerep pedig stabilan fenntartotta őket.