kromoszóma

A kromoszóma a sejtmagban elhelyezkedő DNS-t és a hozzá kapcsolódó fehérjéket tartalmazó szerkezeti egység, amely az öröklődés alapegységét, a géneket hordozza. Eukariótákban a kromoszómák lineárisak, centromerrel a középső vagy metacentrikus területen, a végén a telomerek találhatók. A DNS-t a hisztonfehérjék köré tekeredve kromatinként rendezik, amely a sejtosztódás során kondenzálódik, hogy a kromoszómák vizuálisan megfigyelhetők legyenek.

Funkciója az öröklődés és a genetikai információ hordozása: a kromoszómákon elhelyezkedő gének kódolják azokat a fehérjéket és szabályozó elemeket, amelyek a sejt működését és az egyed fejlődését meghatározzák. Csaknem minden élőlényben fennáll a kromoszómális szerveződés, de eukariótákban több kromoszóma van a sejtmagban, míg prokariótákban gyakran egyetlen circularis kromoszóma található a nukleoid területén.

Kromoszómák típusai és számuk fajonként változó. Az embernél 46 kromoszóma található: 22 pár autoszóm és 1 pár nemi kromoszóma (XX nő, XY férfi). A kromoszómák megőrzik az információt, de szerkezetükben és számukban bekövetkező rendellenességek súlyos genetikai betegségekhez vezethetnek, például trisómiák vagy deléciók formájában. A meiózis során a kromoszómák felosztódnak, genetikai variációt teremtve. Replikáció során a kromoszómák másolódnak, majd a sejtosztódás szakaszaiban kondenzálódnak.