szemcsésedésben

A szemcsésedés (granuláció) olyan folyamat, amely során a porok és kisebb részecskék összetapadásával nagyobb, egységes szemcséket vagy szemcsegranit képződik. A cél általában a porok folyékonyságának és tömöríthetőségének javítása, a tartalom-egyhedesség biztosítása (például gyógyszeripari gyógyszerformákban), valamint a feldolgozás közérzetének és stabilitásának növelése.

A szemcsésedés két fő típusa ismert: nedves és száraz szemcsésedés. Nedves szemcsésedés során kötőanyagot vagy oldatot adnak a porhoz, amely összegombolyítja az alkotókat, majd a nedves masszát granulumokra formálják és szárítják. A nedves granulálási módszerek közé tartozik a magas nyomással járó nedves granulálás, a fluidágyas granulálás és az extrudálás–gömbösítés (extrusion-spheronization). Száraz szemcsésedés kötőanyag hozzáadása nélkül történik, gyakran roller- vagy slugging alapon, és ide tartozik a rollerkompresszió is, amely a porokat közvetlenül nagyobb szemcsékre tömöríti.

A szemcsésedés menete általában a következő: előkészítés (tömegszámítás és összhatás), kötőanyag kiválasztása és hozzáadása, a szemcsék kialakulása (granulálás), szárítás vagy hőkezelés, végül szitálás és minőségellenőrzés. A minőséget befolyásoló tényezők közé tartozik a kiinduló porok méret- és rétegeloszlása, a nedvességtartalom, a kötőanyag típusa és mennyisége, a keverés és hőmérséklet.

Alkalmazási területek közé tartozik a gyógyszeripar (tabletta- és kapszulaformálás), az élelmiszer- és kozmetikai ipar, valamint más vegyipari alkalmazások, ahol a szemcsék mérete, tömöríthetősége és áramlási tulajdonságai meghatározóak. Előnyei közé tartozik a jobb folyékony és tömöríthető tulajdonságok, a tartalom-egységesség és a közeg stabilitásának növelése; hátrányai pedig a folyamat bonyolultsága és költségigénye, valamint a kötőanyag maradéka és a méretfelfelé történő túlzások kockázata.