szitálás

Szitálás a szemcse- vagy poranyagok méret szerinti elválasztása olyan eszközök, mint a sziták vagy szitakeretek segítségével, ahol a szemcsék a megadott nyílásméreten átjutnak vagy ott maradnak. A folyamat lényege, hogy a különböző méretű részecskéket egymástól elválasztják úgy, hogy a nagyobbak a felső szitákon maradnak, a kisebbek pedig a sorban alacsonyabb nyílású szitákon átjutnak. A szita szó a tárgyalt eszközt jelöli, az -álás képzővel pedig a folyamatot írja le. Gyakori berendezés egy szitasor, amelyen egymás alatt különböző szemméretű hálók találhatók, és amelyet kézzel vagy gépi mozgással (rezgő, forgó vagy ritmikus rázó mozgással) működtetnek.

A szitálás különféle területeken alkalmazható. A bányászatban és az építőiparban a követőképpen osztályozzák az anyagokat szemméret szerint (például homok, kavics, ércek osztályozása). A mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban liszt, cukor, fűszerek szitálására használják a nedvesség és csomósodás elleni átszitálás érdekében. A talajtanban mechanikai szemcse-eloszlás meghatározására alkalmazzák a szemcseméret szerinti szitálást, gyakran kombinálva más módszerekkel (pl. hidrométeres vagy csiszoló vizsgálatokkal).

Eljárásának általános menete a mintavételre, a megfelelő szemméretű sziták kiválasztására, a mintát ráöntésére és a szita-rendszer mozgatására, majd a különböző méretű frakciók összegyűjtésére és megmérésére. A szitálás hatékonyságát a szemméret eloszlása és a mintAnyag jellemzői (például morfológia, nedvesség) befolyásolják. Megfelelő anyag- és eszközválasztás mellett a szitálás gyors és egyszerű módja a szemcse-eloszlás meghatározásának és osztályozásának.