szaporodást

Szaporodás, vagy reprodukció, a fajok fennmaradásának és genetikai öröklődésének alapfolyamata. Ennek során új egyedek keletkeznek, és a tulajdonságok átkerülnek a következő generációra. A szaporodás alapvetően két fő megközelítés szerint csoportosítható: asexuális és szexuális szaporodás, valamint a különböző élőlénycsoportokban alkalmazott különféle mechanizmusok.

Asexuális szaporodás során egyedek egyéni példányaiból születnek az utódok, genetikai változatosság nélkül. Gyakori példák: baktériumok sejtosztódása (bináris kifejlődés), élesztők buddgingje, növények vegetatív szaporodása, gombák spóraképzése. Előnye a gyors terjedés és alacsony energiaigény, hátránya pedig a korlátozott genetikai változatosság, amely a környezeti változásokkal szembeni alkalmazkodóképességet korlátozhatja.

Szexuális szaporodásban két ivarsejt, a petesejt és a spermium, egyesülésével kezdődik a folyamat. A megtermékenyítés után a zigóta hosszabb fejlődési utat jár be, és a meiózis révén genetikai rekombináció történik, így a populáció genetikai variabilitása nő. A megtermékenyített zigóta diploid egyedként fejlődik tovább. Növényeknél gyakran megfigyelhető az életciklusok váltakozása, míg állatoknál a diploid szerveződésre épülő szaporodás jellemző.

Az emberi reprodukció szexuális jellegű, a magzati fejlődés és terhesség részét képezi. A populációk szaporodási üteme és stratégiái ökológiai és társadalmi tényezőktől függnek, és befolyásolják a fajok elterjedését vagy fennmaradását. A szaporodás tudományos vizsgálata behatóan érinti a biológiát, az ökológiát és az evolúciót.