szabványosításokat

A szabványosítások olyan tevékenységek összessége, amelyek során technikai és szervezeti standardok kidolgozásra, közzétételre és időközi felülvizsgálatra kerülnek. Ezek a standardok általában önkéntes jellegűek, de bizonyos területeken a kormányzatok kötelező előírásokká tehetik őket vagy a megfelelőségi vizsgálatokat követelhetik meg a piacra jutás feltételként.

A szabványosítási folyamat általában kezdeményezéssel indul: iparági szereplők, szabványosító testületek vagy nemzeti szervek javaslatot tesznek. Szakértőkből álló bizottságok dolgozzák ki a tervezetet, amelyet nyilvános véleményezés és esetenként közvitára bocsátanak. A vélemények összegzése után a tervet jóváhagyásra bocsátják, majd hivatalos szabványként kiadják. A szabványokat rendszerint időnként felülvizsgálják és szükség esetén módosítják vagy frissítik.

Fontosabb nemzetközi és regionális szereplők közé tartoznak az ISO és az IEC, amelyek közös vagy különálló standardokat fejlesztenek, továbbá európai szinten a CEN, a CENELEC és az ETSI. Magyarországon a szabványosításban részt vesznek a nemzeti testületek, például a Magyar Szabványnökség vagy a Magyar Szabványügyi Testület, valamint iparági szervezetek. A szabványok elérhetők magyar nyelvű fordításokkal és hazai alkalmazási útmutatókkal is.

A szabványosítások előnyei közé tartozik a termékek és szolgáltatások interoperabilitásának növelése, a minőségbiztosítás és a fogyasztóvédelem javítása, valamint a nemzetközi kereskedelem megkönnyítése. Hátrányként gyakran felmerülnek a megfelelés költségei és adminisztratív terhei, illetve időnként a piacvédő hatások és merevség kritikája. Szabványosítások érinthetik többek között a minőségirányítást, környezetvédelmet, illetve építőipari, informatikai vagy élelmiszer-ipari követelményeket.