sejtméretet

Sejtméret alatt a sejt fizikai méreteit értjük. Gyakran a sejt átmérője vagy térfogata alapján adják meg. A sejtméret befolyásolja az anyagcserét, a diffúzió gyorsaságát és a növekedési folyamatokat, ezért alapvető jellemző a sejtek viselkedésében.

A méret skálája széles: prokariontákban tipikusan néhány tized mikrométertől néhány mikrométerig terjedő átmérőket találunk, míg eukarióta sejtek általában 10–100 mikrométeresek. Egyes egysejtűek vagy rendkívül nagy baktériumok elérhetik a több száz mikrométert is. Multicelluláris élőlényekben a sejtek mérete fajonként és sejtfunkciótól függően változik, de jellemzően mikrométeres nagyságrendűek maradnak.

A sejtméretet több tényező együttesen határozza meg. A diffúzió és az energiafelhasználás korlátozó tényezők, ezért a növekvő méret a belső terek és a membrán közötti anyag- és energiaátvitel nehezítettségét okozza. A felszín-térfogat arány (SA:V) csökkenése miatt a nagyobb sejtek gyakran osztódnak vagy belső szerkezeteiket fejlesztik ki, hogy fenntartsák a hatékony anyagcserét.

A sejtméretnek számos biológiai jelentése van. A kisebb sejtek gyakran gyorsabb növekedést és osztódást tesznek lehetővé, míg a nagyobb sejtek nagyobb tárolókapacitással és bizonyos funkciókkal rendelkezhetnek (például tojássejtek vagy növényi vakuolák esetében). A sejtméret kontrollja aktív kutatási terület a sejtbiológiában, mert összetett növekedési- és osztódási mechanizmusokat foglal magában.