sejtmembránba

A sejtmembránba, más néven plazmamembrán vagy csak sejthártya, egy dinamikus kettős lipidréteg, amely körülvesz minden élő sejtet. Fő funkciója a sejten belüli és kívüli környezet szétválasztása, valamint a sejtek és a környezetük közötti anyagok szállításának szabályozása. Ez a membrán rendkívül vékony, körülbelül 7-10 nanométer vastag, és főként foszfolipidekből, fehérjékből és koleszterinből áll.

A foszfolipidek amfipatikus molekulák, ami azt jelenti, hogy hidrofób (víztaszító) farokrésszel és hidrofil (vízkedvelő) fejrészszel rendelkeznek. Ezek a kettős rétegben rendeződnek úgy, hogy a hidrofób farkok egymás felé nézzenek, míg a hidrofil fejek a sejt belsejében és a sejten kívül elhelyezkedő vizes környezet felé fordulnak. Ez a szerkezet biztosítja a membrán integritását és azt, hogy a vízben oldódó anyagok ne jussanak át könnyen rajta.

A membránban elhelyezkedő fehérjék számos funkciót látnak el. Egyesek transzportfehérjékként működnek, amelyek segítenek bizonyos ionok és molekulák átjutásában a membránon keresztül, akár aktív, akár passzív transzport révén. Más fehérjék receptorként funkcionálnak, és jeleket továbbítanak a sejt belsejébe, lehetővé téve a sejtek számára, hogy reagáljanak a környezeti változásokra. A membránfehérjék szerepet játszanak az adhézióban, a sejtek egymáshoz vagy a sejtközötti állományhoz való kapcsolódásában is. A koleszterin, egy steroid lipid, szintén fontos szerepet játszik a membránban, befolyásolva annak folyékonyságát és stabilitását. A sejtmembrán fluid mozaik modellje írja le legjobban szerkezetét, kiemelve annak dinamikus és mozgékony jellegét.