segélyezés

Segélyezés a társadalmi jólét és válsághalmozás politikai eszköze, amelynek célja, hogy rászorulóknak anyagi vagy nem anyagi támogatást nyújtson. Nemzeti és helyi szinten is megvalósulhat, gyakran része a szociális- és foglalkoztatáspolitikának.

Formái közé tartozik a pénzbeli segélyezés (pl. szociális ellátások, családi pótlék, nyugdíjszolgáltatások, munkanélküliségi támogatások, jövedelempótló juttatások), illetve a természetbeni ellátások (élelmiszer-, tűzvédelmi, lakhatási támogatások, ártámogatott energia). Emellett ide sorolhatók a kedvezményes szolgáltatások és utalványok is.

Rászorulók közé tartoznak többek között a családok gyermekekkel, nyugdíjasok és rokkantak, munkanélküliek, alacsony jövedelmű személyek, gyermeknevelési és lakhatási segélyekben részesülők, illetve katasztrófa- vagy háborús helyzetek áldozatai.

Az ellátások forrása lehet az állami költségvetés, a társadalombiztosítási rendszer, helyi önkormányzatok vagy nonprofit szervezetek adományai. A jogosultságokat vizsgálják, és általában igazolásokkal/ingyenes szolgáltatásokkal történik a rendszer.

Viták és kihívások: a célzott segélyezés hatékonysága és kiszámíthatósága, az ellátások elérhetősége, megfelelőség és méltányosság; az adminisztráció költségei, visszaélések kockázata; és hogy a segélyezés elősegíti-e a munkaerőpiaci visszatérést vagy inkább függőséget alakít ki.

Nemzetközi összefüggésben a segélyezés főként humanitárius segélyezés és fejlesztési segély formájában jelenik meg, amelyet nemzetközi szervezetek, államok és önkéntes szervezetek nyújtanak, míg a belföldi segélyezés a belső piac és szociális rendszerek része.