sarkvidék

Sarkvidék vagy polar régiók a Föld legészakibb és legdélebbi területeit jelentik. Két fő része van: az Északi-sarkvidék (Arktisz) és a Déli-sarkvidék (Antarktisz). Az Arktiszt egy tengeri medencét övező terület alkotja, amelyet a sarkkör körüli óceán és a vele szomszédos északi kontinensek határoznak meg. Az Antarktiszt pedig egy kontinens, amelyet a Déli-óceán veszi körül, és amelyet vastag jégtakaró borít.

Klíma és táj szempontjából a sarkvidékek rendkívül zord környezetek. Az Arktisz tengeri jellegű éghajlatú terület: hosszú, sötét telek és rövid, hűvös nyarak jellemzik, valamint kiterjedt tengeri jégtakaró. Az Antarktisz száraz, rendkívül hideg kontinens, ahol a fehér hótakaró és a jeges területek a déli passzátok által befolyásoltak. A területek juhszerűen változó, de mindkettő fontos a bolygó klímájában.

Élővilág szempontjából a sarkvidékek ökoszisztémái kizsigerelt környezethez alkalmazkodó fajokat rejtenek. Az Arktiszon jelen van például a jegesmedve, fókák, jeges farkasok és rénszarvasok, valamint zuzmók és mohák alkotják a növényzetet. Az Antarktiszon nincsenek állandó lakosok, de pingvinek, fókák és tengeri madarak jelentős populációi élnek a környező tengerekben; a növényzet itt is korlátozott, főként zuzmók és moszatok találhatók.

Emberi tevékenység és jogi keret. A kutatás a fő társadalmi tevékenység mindkét régióban: számos kutatóállomás működik, különösen az Antarktiszon. Az Antarktisz Tudományos Egyezmény (Antarktisz-törvénykezés) a térség védelmét és a tudományos együttműködést biztosítja. Az Arktikus Tanács (Arctic Council), amely nyolc sarki állam része, a környezeti megőrzés és a fenntartható fejlesztés koordinációját szolgálja. A hajózás és erőforrás-felhasználás szigorúan szabályozott, és a klímaváltozás hatásai különösen érezhetők a jégtáblák zsugorodásában és a hajózási útvonalak változásában.

Jelentőségében a sarkvidékek alapvető szerepet játszanak a globális klímában és óceáni áramlásokban. Magas albedo-ról, tengeri és szárazföldi rendszerek együttműködéséről van szó, amelyek befolyásolják a globális időjárást, a tengervízszinteket és a széntartalmú batik rendszereket. A kiemelt kutatások célja a megértés és a fenntartható jövő érdekében tett intézkedések meghatározása.